Független bábák
szakmai állásfoglalása az otthonszülést szabályozó tervezetről


 Alapelvek     Beválogatási és kizárási feltételek    Beszállítás indikációi    Tárgyi feltételek



ALAPELVEK

 A minisztérium összefoglalója az alapelvekről -
Szabadság és Biztonság (külön ablakban)


Szabadság és biztonság

Örömmel üdvözöljük az Egészségügyi Minisztérium lépéseit a tervezett otthonszülés szabályozásával kapcsolatosan. Sok éve vártuk ezt az intézkedést. Intézeten kívüli szülések mindig voltak és lesznek, a szabályozatlanság ezt nem szüntette meg, csak megnehezítette az otthonszülést választó családok helyzetét és a bábák munkáját.

Magyarországon évente mintegy 250 gyermek jön a világra saját otthonában, szaksegítséggel. Az intézeten kívüli, szaksegítséggel zajló szülések szabályozásától azt várjuk, hogy lehetőség nyíljon a szülésnek ezt a formáját választó családok igényeinek kielégítésére, ők is akadálytalanul hozzáférhessenek mindazon juttatásokhoz és ellátáshoz, ami őket megilleti, megszűnjön az ezt választó családok és szakemberek hátrányos megkülönböztetése, megbélyegzése.

A Minisztérium által lefektetett alapelvekkel egyetértünk. Ezekhez néhány kiegészítő megjegyzést kívánunk csak hozzáfűzni.

Nem csak az újszülött biztonsága a legfőbb követelmény, hanem az újszülött és az anya biztonsága egyaránt. Minden újszülött egyformán fontos, függetlenül attól, hogy hányadik gyermekként érkezik a családba, nagy valószínűséggel hány testvér követheti még, vagy hány élő testvére van. Véleményünk szerint a szülő nőnek joga van dönteni nem csak a szülés helyszínéről, hanem kísérőiről és körülményeiről is. Mindez kórházi és otthoni szülésekre egyaránt érvényes.

A tervezetben továbbra is fontos kérdésnek tartjuk bizonyos kifejezések használatát illetve kerülését, ami nem egyszerűen játék a szavakkal, hanem az otthonszülés filozófiájának egyik lényegi kifejeződése. Javasoljuk terhesség helyett a várandósság, terhes helyett a várandós nő kifejezést. Intézeten kívüli szülés esetében szerencsésebbnek tartjuk a "szülés levezetése" helyett a "szülés kísérése" kifejezést. Otthonszülés csak komplikációmentes esetben lehetséges, vagy olyan nehézségek fölmerülésekor, amelyek otthon is kezelhetőek. Ekkor beavatkozásokra, a szülés gyorsítására, a szülés "vezetésére" nincs szükség. A jelenlévő szakszemélyzet feladata az anya és a gyermek állapotának nyomonkövetése, kényelmük biztosítása, a fizikai és lelki támogatás, a szülés "kísérése".

Mint azt már korábban is több alkalommal jeleztük, rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy intézeten kívül, szaksegítséggel zajló szüléseknél olyan szakemberek jelenlétét követeljék meg, akik kizárólag kórházi gyakorlatot folytattak (ugyanis pillanatnyilag nincs Magyarországon olyan, működőképes szülész-nőgyógyász szakorvos és/vagy 10 éves kórházi szülésznői gyakorlattal rendelkező bába, aki egyidejűleg otthonszülés kísérésében is jártas lenne). Az otthonszülés öntörvényű folyamat, amelynek kísérése nagyobb türelmet, másfajta hozzáállást, másfajta készségek meglétét igényli, mint a kórházi szülések levezetése. Az a szakember, aki csak a 10 éves kórházi szülészeti gyakorlatával a háta mögött kerül most otthonszüléshez, nehéz helyzetben találhatja magát. A kórházi beidegződések gyakran haszontalanok, sőt veszélyesek otthon. Otthonszülés kíséréséhez elengedhetetlen az otthonszülések mellett szerzett tapasztalat is! Magyarországon jelenleg kevés olyan bába van, aki otthonszülés területén elegendő tapasztalatot gyűjthetett. Ők, miután eleget tettek a hazai szülésznőképzésben előírt tanulmányi kötelezettségeknek, a továbbiakban külföldi segítséget, külföldi irodalmat vettek igénybe a tanuláshoz, illetve egymás tudásából merítettek, vagy eleve külföldön szereztek képesítést. Az elhivatástól a tanuláson át az önálló szüléskísérésig vezető útjuk általában 10, vagy annál is több éves folyamat volt. Tudásuk és tapasztalataik nem lekicsinylendő, hasznos értékei a szülészetnek. Szükségesnek tartjuk megjegyezni azt is, hogy ők eddig is működő rendszerben dolgoztak, amiről a szakmai vezetés nem vett ugyan tudomást, de mégis létezik, működik és a külföldi statisztikákhoz hasonló jó eredményeket tud fölmutatni. Kérjük a bábai kompetencia tiszteletben tartását, tapasztalataink hasznosítását!

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a független bábák tisztelettel méltányolják azokat a hatalmas lépéseket, amelyeket az utóbbi 15-18 évben az intézeten belüli szülés humanizálásának terén tettek a szülész-nőgyógyászok és az intézetekben dolgozó szülésznők. Egyre többen vannak közöttük, akik a kórházi keretek között nyújtható maximumot adják nemcsak szakmai téren, hanem emberségből is a hozzájuk forduló nők nagy megelégedésére. Ezeknek a szakembereknek a szülés természetéről szerzett tapasztalata sok szempontból hasonló az intézeten kívüli szülés kísérőinek tapasztalataihoz.

A 10 éves kórházi gyakorlat megkövetelése irreálisan magas követelmény, ennyi idő semmilyen más szakma megkezdéséhez nem szükséges és egyetlen más országban sem ismert, a bábák képzési ideje pl. Németországban 3 év. Ez után az idő után önállóan dolgozhatnak. Furcsa lenne, ha az évek óta otthonszüléseket kísérő bábáknak most azért kellene 10 évre kórházba vonulniuk, hogy utána tovább folytathassák az otthonszülések kísérését. Azoknak, akik eddig otthonszüléseket kísértek, lehetetlen volt kórházban is elhelyezkedniük a tervezhetetlen életvitel miatt, a kórházi kollégák közül való kirekesztettség miatt, és mert munkájukat a kórházitól eltérő módon, más hozzáállással és szemlélettel kívánták végezni.

A gyakorlat időtartamának előírása helyett használhatóbbnak tartjuk bizonyos esetszám megkövetelését. Az otthonszülésekről a kórházihoz sokban hasonló dokumentáció készült, de bizonyára az anyák is hajlandóak lesznek nyilatkozni arról, hogy kik kísérték a szülésüket. Az otthoni szüléseknél az esetszám - a kórházitól eltérően - a várandós- és gyermekágyas gondozást, az esetmegbeszélést is magában foglalja, ami azt jelenti, hogy a várandós, illetve szülő nővel töltött gyakorlati órák száma sokkal nagyobb.

Aggodalmunknak szeretnénk hangot adni amiatt is, hogy amennyiben a jelenleg otthonszülésekben gyakorlatot szerzett bábák munkájának folytatása lehetetlenné válik, esetleg nem lesz elegendő szakember az ilyen igényekkel jelentkező várandósok ellátására, valamint a következő bábageneráció tanítására. Tóth Anna, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szülésznői tagozatának vezetője beszámol arról a közvélemény-kutatásról, amit a szülésznők körében végeztek, s amelynek eredménye, hogy többnyire nem akarnak a kórházi szülésznők átnyergelni otthonszülésre.

A független bábák aggodalmukat fejezik ki és együttéreznek azokkal az anyákkal, akik a közelmúltban illetve a közeljövőben otthonszülést terveztek illetve terveznek. Az elmúlt hetekben ezen anyák nagy része akarata ellenére kórházba kényszerült, mások elérhető szaksegítség nélkül maradtak és egyedül szültek, otthon. Fontos lenne mihamarabb megnyugtató hírekkel szolgálni azoknak, akik az elkövetkezendő hónapokban otthon szeretnék világra hozni gyermeküket.


Kérjük a Minisztériumot, hogy a készülő szabályozással a Magyarországon otthonszüléseknél dolgozó bábák további munkáját inkább támogassa, mint nehezítse, és állítsa az illegalitásból kilépő független bábák szakmai tudását és gyakorlatát a szabadság és biztonság szolgálatába.


A Magyarországon dolgozó független bábák


Budapest, 2007. november 30.